BEMUTATKOZÁS

Ha sétálsz egy tó közelében, sokféle hangot hallhatsz. A víz csobogását, a szél zúgását. Sokszor a békák kuruttyolását is. Dönthetsz, hogyan tovább. Észre sem veszed és továbbmész. Megállsz egy pillanatra, mert idegesít a vartyogás. Szidod a békát, mert zavar. Vagy állsz egy kicsit és hallgatod. Belefeledkezel. Akárhogy döntesz, a békának mindegy. Ő marad és brekeg. Yorick vagyok, és ez az én tavam.

Együtt brekegünk

  • jorick1977: @sünibaba: Én valójában nem erre gondoltam... :) De abban is van igazság, amit írtál. Hiszek abban... (2015.01.30. 07:03) Megcsalás 4.
  • sünibaba: Sokat gondolkodom a megcsalásról szóló írásaidon. Töprengek, hogy vagyok én most ezzel. Teljes mér... (2015.01.28. 19:33) Megcsalás 4.
  • sünibaba: @jorick1977: Válaszoltál, nagyon is, köszönöm. Én is egyre többször meglátom azt a sérült kicsit ... (2014.10.16. 18:56) Realitás vagy valóság?
  • jorick1977: @sünibaba: Magát az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a bűvész nagylelkűen megmutatja, hogya... (2014.10.07. 09:37) Realitás vagy valóság?
  • sünibaba: @jorick1977: Esetleg igen, ha ez nem túl tolakodó kérés. Könnyebb megértenem, ha van konkrétabb pé... (2014.10.05. 07:32) Realitás vagy valóság?
  • Utolsó 20

Leszokni a dohányzásról (bénázás helyett :)

2013.07.03. 06:25 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Címkék: ego függőség drog harc betegség bűntudat dohányzás gondolatok valóság most szenvedés életmód figyelem bölcsesség pszichológia életvezetés tudat leszokás önismeret önbizalom szenvedélybetegség félelmek elme megszabadulás jelenlét feloldás

Ez a bejegyzés egy sorozat első része. Ahhoz, hogy igazán értsed, mit is szeretnék mondani, kérlek olvasd el a folytatásokat is.

 

Ha ez már felmerült benned mint aktív dohányos, és most segítséget keresel ahhoz, hogy megszabadulj káros szenvedélyedtől, akkor két dolgot kijelenthetünk:

1. Bajban vagy. (Eddig is abban voltál, csak most már tudod is :)

2. Függő vagy.

A jó hír az, legalábbis szerintem, hogy ennek a két dolognak a mély felismerése és megélése fontos ahhoz, hogy felszámold a függésedet.

Amit most leírok, az nem egy univerzális módszer, hanem az az út, amin keresztül nekem sikerült.

(FONTOS! Ha végiggondolod, hogy “leszoktál a dohányzásról", mindig jusson eszedbe az a kis szösszenet, ami úgy szól: "Úgy tervezem, hogy örökké fogok élni. Eddig még sikerült." :)

Nekem ez egy lassú folyamat volt. Na nem maga a “leszokás", hanem amíg fejben rátaláltam a számomra járható útra. Több mint egy év volt, és igazából ez csak mellékterméke volt egy komplex életmód, életszemlélet váltásnak. (Nyugi, neked nem biztos, hogy mindez kell.)

Először elmondom mik nem működtek nálam:

1. Eseményhez kötöm a leszokást: Január egy, születésnap (szigorúan másnap :), gyerekek születése.

2. Csak úgy leteszem egyik napról a másikra: számomra ez a legenda kategória (pedig ismerek olyat, aki váltig állítja, hogy neki ez így működött. Igaz, előtte 40 évig dohányzott és sokszor próbálta abbahagyni.:). Nekem ez mindig gyilkolta a lelkemet. Miért? Mert akkor velem baj van! Gyenge vagyok! Egy hulladék! Egy lúzer! Nem folytatom. Olyan mértékben ásta alá hitemet és önbecsülésemet, hogy még mindig kiráz a hideg, ha rágondolok. Mivel nekem nem ment így, egyszerűen nem akarom elhinni, hogy minden előzmény, alapos ok (pl.: PTX vagy terhesség) nélkül ez valóban működik.

3. Fokozatos módszer: lassan csökkentem a fejadagot. Én 17 évig napi egy doboz körül szívtam. Csökkentsük napi fél dobozra. persze extrém esetekben áthágható a dolog :) Eredmény: növekvő szorongás, amikor az adag gyorsabban fogyott, mint kellett volna, s látszott már nem tart ki estig. Döbbenetes módon nőtt meg az extrém helyzetek száma, amikor át kellett hágnom saját szabályaimat. :)

4. Tapasz: iszonyat. Tudtad, hogyha van rajtad tapasz és mellette dohányzol is, akkor jó eséllyel nikotinmérgezést kapsz? Én is tudtam… Nikotinmérgezést kaptam. 

Ezek a legfőbb kudarcaim voltak. (Persze sok mindent nem próbáltam ki: hipnózis, akupunktúra, homeopátia stb.) Ha neked bármelyik út járható, akkor hajrá! Neked szurkolok :) Ha nem, akkor érdemes tovább olvasnod, amit írok.

Mi volt a kiinduló helyzet?

17 év dohányzás, átlag napi egy doboz cigaretta. 35 életév. Pár kudarc a leszokásban.

Teljesen véletlenül került a kezembe egy könyv, ami a cukor szerepéről szólt a táplálkozásunkban. (A címe: Cukor blues, de ez igazából mindegy) Engem meggyőzött, és elkezdtem változtatni a táplálkozási szokásaimon. Először csak kis lépésekben, aztán egyre rohamosabb tempóban. Ez azonban lényegtelen. A fontos az, hogy két dolgot tapasztaltam meg ennek kapcsán:

1. Azok a szokásaim, amik gyermekkorom óta mélyen belém ivódtak, megváltoztathatóak, méghozzá szenvedés nélkül. Annyi kellett, hogy egészségesebb akartam lenni, és érdekelt, hogy ez működhet-e. (Egyébként működött, több mint egy éve nem voltam beteg, ez korábban nem volt jellemző.) A fontos, az annak a megtapasztalása volt, hogy képes vagyok változást elérni az életmódomban, és hogy ez egyszerűen fejben dől el, s csak némi odafigyelést igényel. Meg persze némi nyitottságot, tekintve, hogy most olyan dolgokat eszek meg, amiket korábban egyszerűen nem tekintettem tápláléknak.

2. Megsejtettem valamit a függőségek természetéről. Ezt ebben a korábbi bejegyzésben már leírtam. 

Kérlek, ha nem gond, olvasd el.

Nemsokára folytatom.

A bejegyzés trackback címe:

http://bekasto.blog.hu/api/trackback/id/tr25385537

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.