BEMUTATKOZÁS

Ha sétálsz egy tó közelében, sokféle hangot hallhatsz. A víz csobogását, a szél zúgását. Sokszor a békák kuruttyolását is. Dönthetsz, hogyan tovább. Észre sem veszed és továbbmész. Megállsz egy pillanatra, mert idegesít a vartyogás. Szidod a békát, mert zavar. Vagy állsz egy kicsit és hallgatod. Belefeledkezel. Akárhogy döntesz, a békának mindegy. Ő marad és brekeg. Yorick vagyok, és ez az én tavam.

Együtt brekegünk

  • jorick1977: @sünibaba: Én valójában nem erre gondoltam... :) De abban is van igazság, amit írtál. Hiszek abban... (2015.01.30. 07:03) Megcsalás 4.
  • sünibaba: Sokat gondolkodom a megcsalásról szóló írásaidon. Töprengek, hogy vagyok én most ezzel. Teljes mér... (2015.01.28. 19:33) Megcsalás 4.
  • sünibaba: @jorick1977: Válaszoltál, nagyon is, köszönöm. Én is egyre többször meglátom azt a sérült kicsit ... (2014.10.16. 18:56) Realitás vagy valóság?
  • jorick1977: @sünibaba: Magát az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a bűvész nagylelkűen megmutatja, hogya... (2014.10.07. 09:37) Realitás vagy valóság?
  • sünibaba: @jorick1977: Esetleg igen, ha ez nem túl tolakodó kérés. Könnyebb megértenem, ha van konkrétabb pé... (2014.10.05. 07:32) Realitás vagy valóság?
  • Utolsó 20

Restart

2017.06.01. 11:38 | jorick1977 | Szólj hozzá!

"Előről nem, de újra bármikor el tudod kezdeni." - ahogy a Kowalsky meg a Vega  énekli.

huh...

Nagyon régen nem írtam. Annyira el voltam foglalva magammal. Persze ez nem mentség, hisz mindig magunkkal vagyunk elfoglalva. Ezért nem érünk rá élni. 

Megfogott az élet és azt mondta: Na te okostojás! Lássuk, mire mész a gyakorlatban!

És megláttuk...

Ennyi

2015.01.31. 08:43 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Egyelőre.

 

Most egy darabig csöndbe maradok.

Nem semmisítem meg azt, amit itt összehordtam, mert...

nem tudom.

Használd, ha tudod, akarod, de óvatosan...

Néhány dolog élte túl az összeomlást:

1. Ne minősíts, ne ítélj!

2. Fogadd el a pillanatot!

3. Figyelj! Szemlélődj!

4. Maradj csendes!

Ennyi...

Megcsalás 4.

2015.01.09. 19:04 | jorick1977 | 2 komment

Mindenkinek számtalan arca van. Az ember végső soron nem más mint végtelen lehetőségek tárháza. Hogy mi lesz Valósággá ebből, az a választásaink eredménye. Minél tudatosabb vagy, annál kevésbé kötnek korábbi választásaid. Legyen itt szó bármiről. Elvekről, kapcsolatokról, szokásokról stb.

Megcsalás 3.

2015.01.08. 12:54 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Ahhoz hogy a megcsalás jelenségével kezdeni tudjunk valamit, két állapotot feltétlenül meg kell különböztetnünk.

Az egyik, ha két ember a SZERETET állapotában van. A másik, ha két ember szereti egymást. Kezdjük a másodikkal:

Megcsalás 2.

2015.01.08. 11:46 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Erkölcsi kategória. Lényege a birtoklás.

Az a tied, amit megeszel.

Az vagy, amit birtokolsz.

Ezek régi bölcsességek. Csak egy kicsit tévednek. Azzá válsz, amit megeszel. És azzá válsz, amit birtokolsz. 

Ahogy a test molekuláris szinten építi fel magát, azokból az anyagokból, és csak azokból, amiket Te elfogyasztasz, úgy építi fel magát az elméd is, azon dolgok segítségével, amikkel azonosulni tud.

Az ENYÉM az egyik legerősebb azonosulási forma.

Megcsalás

2015.01.07. 11:34 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Csalni?

Becsapni valakit. Elhitetni vele, hogy valami van valahogy, valamilyen szabályok szerint, közben megszegni a szabályokat. Visszaélni a bizalommal. Felrúgni a kimondott vagy kimondatlan megállapodást.

Igen. Talán ezt jelenti: Csalni.

Kezdjük az alapokkal. 

Útkeresés II.

2014.11.04. 06:32 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Szóval le írtam már hogy szinte minden félét ki próbáltam, volt időszak mikor teremtetem minden tökéletes volt,tiszta voltam, aztán az abbamaradt, meg próbáltam visszatérni de sehogy sem sikerült ,így próbálkoztam vallással,jézus-al,és volt mindenben egy kis békém,tapasztalatom, aztán echart tolle a mindent elengedés benne is sok részem volt nagyon jó tapasztalatok béke, meditáció, eltűnt.Sok spirituális könyv,Békés harcos filozófia ,de mind megsemisül,egyikhez sem tudtam visszatérni és egyiknél sem éreztem hogy az az igazán enyém,vagyis én vagyok, ahogy le írtad már sokszor szívesen fel adtam volna szinte fel is,de valami nem enged.
Tudom hogy tapasztalatokat kell gyűjtenem de nehéz, rengeteg próbálkozásomnál elbukok ,sokszor idegeskedem,még sirni is szoktam(persze ilyenkor megkönyebülök)de szeretném megtalálni a helyem,vagy valami célt amiért felkelhetek,vagy valami utat,de nehéz mert már nem érzem magamban az erőt,vagy az életkedvet, próbálok éber lenni de sokszor kudarcba fullad ,olyan mintha tényleg át aludnák napokat,tudatlanul,biztos érted mire gondolok.
És muszáj le írnom még egy dolgot ,nem tudom miért van de félek a szellemektől,sokszor előjön nem tudom mit kezdjek vele:( lehet valami egos oka van de nem tudom.

Hát köszönöm hogy segítesz ,az írásodból látszik hogy sok tapasztalatod van,és remélem egy új szintre tudsz emelni:) és még beszélünk remélem.

Szeretnék leszögezni valamit az elején. Én nem adhatok neked semmit. Nem tudlak új szintre emelni. Minden ott van benned, ami ehhez kell. Annyit tudok tenni, hogy hozzásegítselek felismerésekhez. Hogy észrevedd azt, amit már jó ideje nézel, csak még nem látod. :)

Ismerem azt az érzést, hogy amikor találkozol valami új dologgal, az egy darabig működik, inspirál, majd lassan szertefoszlik, s te nem jut oda vissza, ahol már jártál. Mint a francos drog :)

Én úgy vélem ennek egyik fő oka az, hogy amikor az ember készen kap elgondolásokat, módszereket, az nagyon hasznos és sokat tud segíteni. Ahogy írtam már inspirálhat. De nem belőled fakadnak. Olyanok mint a konfekció öltönyök. Szép, kényelmes, örömmel tölt el, de nem tökéletesen illik rád.

Integrálj! Asszimilálj! (Szép szavak, amiknek semmi értelmük :) A tudás, amit így nyersz, többnyire mások történetei. Életük, tapasztalásaik, számukra bevált módszerek, eszközök. Jézus, Buddha, Tolle, Mooji, A.J. Christian, Krishnamurti stb. Mindig a közös pontokra figyelj, amik átívelnek korokat, fogalmakat, egyéni életutakat.

Sose higgy a szavaknak. Akárki, akármennyire is megvilágosodott, ha arra adja a fejét, hogy átadja  a tudását, akkor ki van szolgáltatva a fogalmaknak, szavaknak. Olyan dolgokról igyekszik beszámolni, melyre az elmének nincsenek szavai. Nem lehet formába önteni. Így nagyrészt félreértés születik belőle. Csak azokra a dolgokra tudsz rezonálni, amik már a tapasztalati körödben is jelen vannak. Biztos, hogy neked is volt már olyan élményed, amit nem tudtál elmesélni, bárhogy is próbáltad :)

De mindenből félretettél valamit magadnak, szereztél közben saját tapasztalásokat. Ennyi.

ÉLD MEG azokat!

Hidd el azt, amit tudsz. Hiszen számtalanszor ráismertél mások szavaiban a saját érzéseidre, csak épp nem vagy nem így fogalmaztad meg. Hidd el, hogy igazad van, jól látod. Emlékszel Neo-ra és az ugróprogramra? Mi, akiket egyszerre gátol és repít a fene nagy eszünk, mi sokszor kell, hogy lezuhanjunk. :) Mi nehezen hiszünk, mert tudni vágyunk, és nagyon nehezen jutunk el a felismerésig, hogy a kettő ugyanaz. Megint szavak, szavak, fogalmak, értelmezések, félreértések...

Ezért nem egyszerű. De csak addig nem, amíg meg nem születik az erő, amivel ezt az egész kirakóst lesöpröd az asztalról, s meglátod végre az asztal lapját. A lényeget.

Teljesen jól csinálod, amit csinálsz. Nem vagy lemaradva, nem teszel fölösleges kanyarokat. Türelmetlenséged (mert annak érezlek) és frusztrációd az elvárásaidból fakadnak. Elvárásaid az összegyűjtött információkból táplálkoznak. Semmi baj, ha átalszol napokat. Mindez a feszültség össze fog gyűlni, és fő hajtóerőddé válik a továbbiakhoz.

A szellemekkel kapcsolatban: Én is sokáig féltem tőlük, bár mai napig nem tudom, hogyan reagálnék, ha találkoznák eggyel :) Nekem sokat segített, az hogy hiszem, hogy a lényegem érinthetetlen kívülről. Elpusztíthatatlan, mert egy az Mindennel. A szellem és én valójában egyek vagyunk. S még ha árt is nekem... NEKEM nem tud ártani. Csak tapasztaláshoz segíthet. Sokkal kellemetlenebb a fejemben a gondolataimból megszülető félelem. Az viszont az én birodalmam. Mostanában olyan munkám van, ahol volt alkalmam félni a szellemektől. Aztán bevezettem, hogy amikor majréztam, azt mondogattam magamban: Ezek csak gondolatok. Aztán pedig azt: Megbocsájtok ezekért a gondolatokért magamnak, főleg azért, hogy bántottam magam velük.

Útkeresés I.

2014.11.02. 18:31 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Hát az én gondom az lenne hogy nem találom az utam,a helyem a világban,nincs életszemléletem,meg semmi.
Szeretném megtalálni a saját utam,de sehogy sem megy.
Már rengeteg utat megjártam,rengeteg világnézetet,ilyen olyan vallást, meg már szinte mindent.
Próbálkoztam azzal hogy hagytam az egészet hogy az utam rám találjon de egyszerűen semmi,nem tudom mi értelme az életnek,ki akarok lenni,mi a célom,mi a valoság.

Nagyon jó, hogy sok mindent kipróbáltál már, és aztán mindezt oda is hagytad, mert valószínűleg érezted, hogy ezek nem a te ösvényeid. Sokan már itt feladják, s betagozódnak valamibe, ami bár nem teljesen kielégítő, de még mindig jobb mint a semmi.
Te bátor vagy és elszánt. Ott hagyod azt, ami számodra nem megfelelő. Erre mindenképpen légy büszke, s meríts erőt belőle. Mersz elveszni.
Elveszni azonban rohadt egy dolog. Kétségbeejtő és félelmetes, de biztos vagyok benne, hogy ezzel teljes mértékben tisztában vagy. :) Úgyhogy nem terhellek tovább a nyilvánvaló kimondásával.

Nézzük azt, ami talán kevésbé nyilvánvaló.

Realitás vagy valóság?

2014.08.27. 11:27 | jorick1977 | 7 komment

A kettő nem ugyanaz?

Nos, szerintem nem. A valóság valami, ami rajtunk kívül létezik, tőlünk tökéletesen függetlenül. Realitás pedig az, ahogyan én vagyok képes kezelni a valóságot.

A "gondom" az, hogy mostanában elértem egy határvonalra. A határra valóság és a realitásom között. A kettő nem fedi egymást!

Nem tűntem el :)

2014.06.04. 11:10 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Van ott valaki?

... csak most máshol, kicsit másképp...