BEMUTATKOZÁS

Ha sétálsz egy tó közelében, sokféle hangot hallhatsz. A víz csobogását, a szél zúgását. Sokszor a békák kuruttyolását is. Dönthetsz, hogyan tovább. Észre sem veszed és továbbmész. Megállsz egy pillanatra, mert idegesít a vartyogás. Szidod a békát, mert zavar. Vagy állsz egy kicsit és hallgatod. Belefeledkezel. Akárhogy döntesz, a békának mindegy. Ő marad és brekeg. Yorick vagyok, és ez az én tavam.

Együtt brekegünk

  • jorick1977: @sünibaba: Én valójában nem erre gondoltam... :) De abban is van igazság, amit írtál. Hiszek abban... (2015.01.30. 07:03) Megcsalás 4.
  • sünibaba: Sokat gondolkodom a megcsalásról szóló írásaidon. Töprengek, hogy vagyok én most ezzel. Teljes mér... (2015.01.28. 19:33) Megcsalás 4.
  • sünibaba: @jorick1977: Válaszoltál, nagyon is, köszönöm. Én is egyre többször meglátom azt a sérült kicsit ... (2014.10.16. 18:56) Realitás vagy valóság?
  • jorick1977: @sünibaba: Magát az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a bűvész nagylelkűen megmutatja, hogya... (2014.10.07. 09:37) Realitás vagy valóság?
  • sünibaba: @jorick1977: Esetleg igen, ha ez nem túl tolakodó kérés. Könnyebb megértenem, ha van konkrétabb pé... (2014.10.05. 07:32) Realitás vagy valóság?
  • Utolsó 20

Az én kicsi egóm

2014.03.02. 07:57 | jorick1977 | 1 komment

Neo: "Fájnak a szemeim!"
Morpheus: "Mert még sohasem használtad őket."

Közhely? Persze. De ettől még érvényes. 
Azt látom, hogy sokszor bonyolódunk bele fogalmi vitákba. Meghatározások s tézisek tucatjait vagdossuk egymás fejéhez. Mert nagyon akarjuk...

neo.jpg

Reakciók

2013.12.21. 06:37 | jorick1977 | 2 komment

Címkék: ego élet filozófia gondolatok valóság most szenvedés figyelem pszichológia tudat önismeret félelmek elme jelenlét

Mostanában komoly leckét kaptam az akció-reakció működéséről. Ennél élesebben tapasztalni, hogy mennyire különböző univerzumokban élünk, még sohasem volt szerencsém. Persze voltam már ilyen szituációban mint mindenki más. De most voltam talán először tudatos egy ilyen helyzetben.

Mert mi is a mechanizmus?

Vigyázat! Alacsony feszültség!

2013.08.28. 07:10 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Címkék: ego filozófia gondolatok valóság most szenvedés figyelem pszichológia tudat megvilágosodás önismeret harmónia útkeresés konfliktus spiritualitás elme jelenlét

Hogy mi is a feszültség? Nyugi! Eszembe sincs vizsgáztatni. Én magam sem tudom pontosan. Csak kicsit utánanéztem, hogy mi a meghatározása. Nos, amennyit én megértettem, annak ez a lényege:

Adva van két pont. A két pontra két különböző erő hat, viszont a két pont kapcsolatban áll egymással. Ahhoz, hogy a kapcsolat fennmaradjon, valahogy ki kell egyensúlyozni az erők közti különbségeket. Hogy mi teremti meg az egyensúlyt, az anyag szakítószilárdsága, vagy a töltések áramlása egyik pontból a másikba, az már mindegy. Valaminek történnie kell. Ha a rendszer már nem tud egyensúlyba maradni, akkor szétesik.

Oké! Befejeztem. Hogy mindez mit keres itt? Mindjárt mutatom:

SATAN & Co. Ltd

2013.08.13. 06:51 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Címkék: jelentés nyelvészet vallás teremtés filozófia gondolatok pszichológia életvezetés tudat bűn gonosz sátán önismeret harmónia útkeresés ezoteria spiritualitás Jézus Leibniz konnotatív

Az én egyik legnagyobb gondom Istennel az volt, hogy zsarnoknak tartottam. Egy önző állatnak, aki életre hívott engem, őrült, hagymázas álmában. Belekényszerített egy játékba, amit csak úgy lehet megnyerni, hogy az ő szabályait követem, miközben nyalom a seggét. A tét óriási, a nyeremény vagy a veszteség nagyrészt örökre szól.

Hogy ez egy meglehetősen kamaszos kirohanás az Úr ellen? Valóban. Most már én is úgy gondolom. Istennel nincs semmi gond. Még az is tökéletesen irreleváns, hogy létezik-e. A teremtményekkel annál több a probléma.

Sokszor lehet hallani: Ha létezne Isten, nem hagyná, hogy ennyi szörnyűség történjen! Hisz, ha Ő végtelenül szeret minket (márpedig, ha hihetünk Jézusnak, aki a téma elismert szakértője, akkor szeret), nem engedné, azt a rengeteg bűnt, ami eluralja a világot, a sok erőszakot, gyilkolást, természeti katasztrófát…

Hajaj… Mit lehet ilyenkor csinálni? Vagy kijelentem, hogy Isten nincs, vagy ha van egy szadista geci, aki szarik a pofánkba és jót röhög rajtunk. Vagy bevetem a tuti megoldást:

A SÁTÁNT! 

Ott lenni, ahol vagy

2013.07.02. 06:31 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Címkék: ego filozófia gondolatok valóság most életmód figyelem életvezetés tudat önismeret harmónia jelen elme önkép jelenlét

Azt hiszem teljesen igaz, hogy mindaz, amiről eddig írtam, elmélkedtem, gyakorlati szempontból nem túl sokat ér. Talán annyi mint egy vaspöröly, amivel az egó kemény kérgét lehet berepeszteni. Egy hajszálnyi rés. Önmagában semmi, csak lehetőség. Mint a szikla repedése. Önmagában jelentéktelen, de várd meg, amíg befolyik az esővíz, majd megfagy.

Szóval a repedés megvan már. Jöhet a víz. A víz az nem más mint a figyelem. Igen, ezért kell mindig figyelni. Ha figyelsz, akkor furcsa dolgok történnek. Hogyan működik?

Amőbázzunk!

2013.06.24. 06:42 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Címkék: amőba filozófia gondolatok tudat útkeresés zárvány

Láttál már képet amőbáról?

Vannak határai, csak nincs formája. Jó, van formája, de pillanatonként változik. A képen látható amőba csak abban a pillanatban nézett így ki, mint itt a képen. Szerintem, ilyen a tudat is.

Most és tudat

2013.05.22. 06:17 | jorick1977 | 2 komment

Címkék: ego élet filozófia gondolatok valóság most figyelem pszichológia életvezetés tudat megvilágosodás önbizalom tanítás útkeresés félelmek elme önkép megszabadulás jelenlét feloldás Jézus

Oké. Ez rázós lesz…

A TUDAT lakhelye a MOST. A MOSTBAN ébredhetsz TUDATODRA.

Az EGO lakhelye a MÚLT és a JÖVŐ. A MÚLTON rágódva vagy a JÖVŐN merengve csak az EGOD dolgozik.

Az EGO irtózik a MOSTTÓL, mert számára túl bonyolult. (Ne feledd, az ego valójában csak egy célszerszám a kezedben, egy kifinomult alkalmazás, akármi is, nem azonos Veled.) Mivel a múlt és a jövő csak az egon belül létezik, (gyakorlatilag ő hozza létre őket, virtuálisan generálja és elhiteti veled) ott biztonságban mozog. Nem érthető? Igazad van.

Karmák, fazekak, akaratok

2013.05.17. 06:57 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Címkék: ego élet harc filozófia gondolatok valóság most szenvedés figyelem bölcsesség pszichológia életvezetés tudat igazság félelmek elme jelenlét feloldás elbukás

Sors vagy szabad akarat?

Évezredek óta ugyanaz a kérdés.

Miért kell ezzel foglalkozni? 

Mert alapvetően dönti el, hogyan állsz a kérdésekhez, problémákhoz, magához az életedhez. Nem mindegy, hogy egy számodra kritikus helyzetben úgy viszonyulsz, hogy majd elrendeződik, és ahogy elrendeződik, úgy lesz jó, mert van egyfajta titkos, megismerhetetlen forgatókönyv a háttérben, vagy őrült tempóban cselekszel, akarsz és erőt fejtesz ki, mert úgy véled a dolgok végkimenetelét döntően tudod befolyásolni, végső soron rajtad múlik, mi lesz a vége.

Oké. És? 

Keretek

2013.05.08. 07:22 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Címkék: ego valóság figyelem pszichológia életvezetés elme keretek

Én egyszer láttam a Télapót! Most nem a vállalati mikulásról beszélek. Az igazit. Karácsonykor.

Bizony, nekem nem a Jézuska tojta az ajándékot, hanem a Télapó.

Vissza a témához. Szóval, úgy történt, hogy mindig a szobámba kellett várni, amíg megszólalt a csengettyű, jelezve, hogy itt járt a Télapó és meghozta az ajándékokat. Képzelheted, hogy öt vagy hat évesen, a végsőkig felcsigázva, szinte lázasan égő szemekkel, s kigyúlt fantáziával, fél szemmel a szobám kulcslyukára tapadva, próbáltam meglesni őt, aki mindig csak adott, sohase kért.

És ekkor egy pillanatra megláttam őt. Pontosabban a piros palástjának a szélét. Elsuhant az ajtóm előtt, csak egy villanás volt. De ez a pillanat mélyen bevésődött az emlékeimbe.

Teremtő egó

2013.05.07. 07:21 | jorick1977 | 2 komment

Címkék: ego táplálkozás teremtés filozófia gondolatok valóság most figyelem pszichológia tudat igazság önismeret útkeresés félelmek elme önkép keretek megszabadulás jelenlét

Imanuel Kant óta nyugaton is sejtjük, hogy valami nem stimmel a valósággal. Ő annyit mondott: tapasztalatokat csak a saját érzékeimen keresztül szerezhetek, s ezeket a tapasztalatokat a ráció (értelem) értelmezi és valóságként azonosítja. A bökkenő csak az, hogy így végső soron csak a belső világomat ismerem meg, tulajdonképpen azt, hogy hogyan is gondolkodom róla. Ezt nevezi szubjektív világnak. Na most feltételezi, hogy van egy külső “objektív valóság”, csak éppen nem tudunk képet alkotni róla.

Ez azért szívás.