BEMUTATKOZÁS

Ha sétálsz egy tó közelében, sokféle hangot hallhatsz. A víz csobogását, a szél zúgását. Sokszor a békák kuruttyolását is. Dönthetsz, hogyan tovább. Észre sem veszed és továbbmész. Megállsz egy pillanatra, mert idegesít a vartyogás. Szidod a békát, mert zavar. Vagy állsz egy kicsit és hallgatod. Belefeledkezel. Akárhogy döntesz, a békának mindegy. Ő marad és brekeg. Yorick vagyok, és ez az én tavam.

Együtt brekegünk

  • jorick1977: @sünibaba: Én valójában nem erre gondoltam... :) De abban is van igazság, amit írtál. Hiszek abban... (2015.01.30. 07:03) Megcsalás 4.
  • sünibaba: Sokat gondolkodom a megcsalásról szóló írásaidon. Töprengek, hogy vagyok én most ezzel. Teljes mér... (2015.01.28. 19:33) Megcsalás 4.
  • sünibaba: @jorick1977: Válaszoltál, nagyon is, köszönöm. Én is egyre többször meglátom azt a sérült kicsit ... (2014.10.16. 18:56) Realitás vagy valóság?
  • jorick1977: @sünibaba: Magát az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a bűvész nagylelkűen megmutatja, hogya... (2014.10.07. 09:37) Realitás vagy valóság?
  • sünibaba: @jorick1977: Esetleg igen, ha ez nem túl tolakodó kérés. Könnyebb megértenem, ha van konkrétabb pé... (2014.10.05. 07:32) Realitás vagy valóság?
  • Utolsó 20

(F)élek!

2013.05.02. 07:12 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Címkék: ego élet harc önértékelés szorongás filozófia gondolatok valóság most szenvedés figyelem bölcsesség pszichológia életvezetés tudat önismeret önbizalom jelen félelmek spiritualitás elme megszabadulás feloldás elbukás

Azt hiszem létezésem alapvető állapota a félelem. Nem tudom, hogy ez mindenkinél így van-e. Nálam, úgy tűnik, igen.

Beteg vagyok? Baj van velem? Miért most érzem ezt?

Azzal függhet össze a dolog, hogy elkezdtem figyelni. Magamra és az adott pillanatra, amit éppen megélek. Figyelem a másokra adott reakcióimat. Egyre többször vettem észre, hogy az alapvető motiváció a félelem.

Eddig hogy nem tűnt fel?

Mint mindenki, én is úgy lettem nevelve, hogy a felnőttek nem igazán mutathatják ki a félelmüket, attól való félelmükben, hogy saját és mások szemében gyengének látszódhatnak. Tehát nem merünk félni.

Én magam mindig akkor tűnök a legbátrabbnak, mikor félig pánikba estem. Ilyenkor igen határozottá és agresszívvá tudok válni. S büszkén vallom, hogy kemény harcos vagyok, akivel nem jó tengelyt akasztani. Konfliktusaimat igyekszem úgy rendezni, hogy a másik félnek eszébe se juthasson, hogy még egyszer a fámba vágja a fejszéjét :)

Akkor mi a gond?

Hogy ebből semmi sem valóságos. Sem a gondolataim, sem a reakcióim, sem a félelmeim. (Oké. Újra olvastam és azt hiszem, ugyanarra gondolunk: WTF?)

Most, hogy figyelem magamban ezt a félelmet (ami elég elég félelmetes, mert nem fedem el magam elől (mások elől igen, mert gyáva vagyok), tehát erősen rongálja az önbizalmamat és önbecsülésemet.), szóval néhány dolog feltűnt: 

FÉLELMEIM SOHA SEM AZ ADOTT PILLANATHOZ KÖTŐDNEK!

Vagy a múltamból szivárognak elő, emlékekre alapozva és a tapasztalat magabiztos álarcát felöltve, vagy a jövőbe irányulnak, ahol mindig akad valami jó kis szorongani való. (Erről később még sokszor lesz szó.)

Ha néha sikerül a jelenre koncentrálnom, elmúlik a félelem. Ez sajnos csak ritkán sikerül. Egyelőre.

Hogy Neked van-e közöd ehhez a brekegéshez?

Volt már olyan, hogy valakihez fenntartásokkal közelítettél, mert emlékeztetett valakire a múltadból, akivel rossz tapasztalataid voltak? Volt már olyan, hogy valami átfutott az agyadon, de nem merted megtenni, mert féltél a következményektől, amikor fejben lejátszottad a szituációt: Volt?

AKKOR EGY CSÓNAKBAN EVEZÜNK!

Ha most fel vagy háborodva és úgy véled, hogy ez egy f***ság, akkor két dolgot tehetsz. Kattints el, vagy egy pillanatra figyeld meg, hogy mi van a dühöd, agressziód mélyén. Miért olyan idegesítő szembenézni azzal, hogy esetleg egy nagy adag félős ideggörcs alkotja életed alapját? 

Ha igaznak véled/érzed, amit írtam, akkor jogos a kérdés:

Mit tegyek? Hogyan küzdjem le a félelmeimet? A szorongásaimat?

NE KÜZDJ! NE HARCOLJ! NE ÁLLJ ELLEN!

Így csak megerősíted a félelmeidet, mert elfeded őket, s így esélyed sem lesz felismerni valódi természetüket.

CSAK FIGYELJ! MERJ FÉLNI!

Jó mulatást! :))

A bejegyzés trackback címe:

https://bekasto.blog.hu/api/trackback/id/tr555258924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.