BEMUTATKOZÁS

Ha sétálsz egy tó közelében, sokféle hangot hallhatsz. A víz csobogását, a szél zúgását. Sokszor a békák kuruttyolását is. Dönthetsz, hogyan tovább. Észre sem veszed és továbbmész. Megállsz egy pillanatra, mert idegesít a vartyogás. Szidod a békát, mert zavar. Vagy állsz egy kicsit és hallgatod. Belefeledkezel. Akárhogy döntesz, a békának mindegy. Ő marad és brekeg. Yorick vagyok, és ez az én tavam.

Együtt brekegünk

  • jorick1977: @sünibaba: Én valójában nem erre gondoltam... :) De abban is van igazság, amit írtál. Hiszek abban... (2015.01.30. 07:03) Megcsalás 4.
  • sünibaba: Sokat gondolkodom a megcsalásról szóló írásaidon. Töprengek, hogy vagyok én most ezzel. Teljes mér... (2015.01.28. 19:33) Megcsalás 4.
  • sünibaba: @jorick1977: Válaszoltál, nagyon is, köszönöm. Én is egyre többször meglátom azt a sérült kicsit ... (2014.10.16. 18:56) Realitás vagy valóság?
  • jorick1977: @sünibaba: Magát az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a bűvész nagylelkűen megmutatja, hogya... (2014.10.07. 09:37) Realitás vagy valóság?
  • sünibaba: @jorick1977: Esetleg igen, ha ez nem túl tolakodó kérés. Könnyebb megértenem, ha van konkrétabb pé... (2014.10.05. 07:32) Realitás vagy valóság?
  • Utolsó 20

Keretek

2013.05.08. 07:22 | jorick1977 | Szólj hozzá!

Címkék: ego valóság figyelem pszichológia életvezetés elme keretek

Én egyszer láttam a Télapót! Most nem a vállalati mikulásról beszélek. Az igazit. Karácsonykor.

Bizony, nekem nem a Jézuska tojta az ajándékot, hanem a Télapó.

Vissza a témához. Szóval, úgy történt, hogy mindig a szobámba kellett várni, amíg megszólalt a csengettyű, jelezve, hogy itt járt a Télapó és meghozta az ajándékokat. Képzelheted, hogy öt vagy hat évesen, a végsőkig felcsigázva, szinte lázasan égő szemekkel, s kigyúlt fantáziával, fél szemmel a szobám kulcslyukára tapadva, próbáltam meglesni őt, aki mindig csak adott, sohase kért.

És ekkor egy pillanatra megláttam őt. Pontosabban a piros palástjának a szélét. Elsuhant az ajtóm előtt, csak egy villanás volt. De ez a pillanat mélyen bevésődött az emlékeimbe.

Soha nem fogom megtudni, mit láttam valójában. Abban a pillanatban mindent csak abban a keretben tudtam értelmezni: Karácsony, Télapó, Ajándék szentháromságában.

Bájos sztori. De mi közöd hozzá? Semmi. De tényleg. Ahhoz viszont van, hogy a világon mindent a kereteid között értelmezel.

Vannak barátaim, akik nem értik, miért nem tudom elfogadni Isten létezését. Ők akár napi szinten képesek meglátni és megélni az apró csodákat, bizonyságokat, melyek bizonyítják az ő igazukat s az én tévedésemet. Számomra azonban azért nem meggyőző az ő érvelésük, mert én láttam a Télapót. Ha akkor a keresztény keretek vannak a fejembe, valószínűleg Jézuska fürtjeit, vagy az angyal szárnyának pihéit láttam volna.

Ha egy istenfélő (már ez a kifejezés is megér egy misét:) ember szemlél egy tájat, akkor Isten tökéletességét csodálja, s meg fogja látni egy virág szirmában is a kéznyomát. Ha egy ateista ember szemlél egy tájat, akkor a természet tökéletességét csodálja, s meg fogja látni egy virág szirmában is törvényszerűségeit.

Aztán órákon keresztül vitatkozhatnak, hogy van-e Isten, vagy sem. Evolúció kontra teremtés, genetika kontra elrendelt sors.

Most jól esne azt írnom, hogy a természet egy darabig hallgatja őket, majd röhög egy nagyot, aztán elmegy, magára hagyva a vitatkozókat. Valójában nem ez van. Csak a VAN van. (He-he:) Igaza egyiknek sincs. Esélye se, hogy meglássa a valóságot és tudásra tegyen szert. Miért? Mert mindkettő azt hiszi, hogy tud. Rendelkezik a világról való tudással.

DE EZ A TUDÁS SEMMIT NEM ÉR. CSAK AZ EGO JÁTSZIK VELÜNK.

A tudás egyetlen igazi forrás a tapasztalás. Az előfeltevések nélküli, tudatos befogadása a valóságnak. Emlékek és a jövőbe irányuló tervezés nélkül. Aki úgy gondolja tud, az nem lesz nyitott a befogadásra, s mindent csak a kereteken keresztül tud értelmezni. A buddhisták nagyon szépen megfogalmazták (aztán az Avatarban a kék lények is:):

TELI KORSÓBA NEHÉZ TÖLTENI.

A bejegyzés trackback címe:

https://bekasto.blog.hu/api/trackback/id/tr795258936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.