BEMUTATKOZÁS

Ha sétálsz egy tó közelében, sokféle hangot hallhatsz. A víz csobogását, a szél zúgását. Sokszor a békák kuruttyolását is. Dönthetsz, hogyan tovább. Észre sem veszed és továbbmész. Megállsz egy pillanatra, mert idegesít a vartyogás. Szidod a békát, mert zavar. Vagy állsz egy kicsit és hallgatod. Belefeledkezel. Akárhogy döntesz, a békának mindegy. Ő marad és brekeg. Yorick vagyok, és ez az én tavam.

Együtt brekegünk

  • jorick1977: @sünibaba: Én valójában nem erre gondoltam... :) De abban is van igazság, amit írtál. Hiszek abban... (2015.01.30. 07:03) Megcsalás 4.
  • sünibaba: Sokat gondolkodom a megcsalásról szóló írásaidon. Töprengek, hogy vagyok én most ezzel. Teljes mér... (2015.01.28. 19:33) Megcsalás 4.
  • sünibaba: @jorick1977: Válaszoltál, nagyon is, köszönöm. Én is egyre többször meglátom azt a sérült kicsit ... (2014.10.16. 18:56) Realitás vagy valóság?
  • jorick1977: @sünibaba: Magát az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a bűvész nagylelkűen megmutatja, hogya... (2014.10.07. 09:37) Realitás vagy valóság?
  • sünibaba: @jorick1977: Esetleg igen, ha ez nem túl tolakodó kérés. Könnyebb megértenem, ha van konkrétabb pé... (2014.10.05. 07:32) Realitás vagy valóság?
  • Utolsó 20

Az én kicsi egóm

2014.03.02. 07:57 | jorick1977 | 1 komment

Neo: "Fájnak a szemeim!"
Morpheus: "Mert még sohasem használtad őket."

Közhely? Persze. De ettől még érvényes. 
Azt látom, hogy sokszor bonyolódunk bele fogalmi vitákba. Meghatározások s tézisek tucatjait vagdossuk egymás fejéhez. Mert nagyon akarjuk...

neo.jpg
Akarjuk, hogy a másiknak is jó legyen. Hogy úgy legyen jó, ahogy nekem. Mert akkor hatással voltam rá. Akkor és ott bölcsebb, jobb voltam. Lágyan duruzsol a fülembe az egó. Aztán vad rohamra hajszol, egész a győzelemig.
Rohadt egy tükörlabirintus.
Valójában minden szó, amit kimondunk ebben a témában, eleve kudarcra van ítélve. Mégis megtesszük. Beszélünk róla, de tudjuk-e hogy miért? Mi a valódi célom egy vitában?
Teljes figyelmemmel a másik felé fordulok. Próbálom kiismerni. Elrejtem saját gyengeségeimet. Csak arra nem figyelek, akiről szól ez az egész. Saját magamra.

Nem az a baj, ha megteszem. Az jó. Az tapasztalat. Akkor van gond, ha ez öntudatlanul zajlik le. Ha az egóm torz szűrőjén át látom a világot. Amikor az érintés ütéssé, a mosoly vicsorgássá, a szó ingerültséggé válik bennem.
Akivel mi megpróbálunk itt kikezdeni, az a létező legagresszívebb ellenfél. Semmilyen szabályt nem tisztel. Kizárólag a túlélés motiválja, akár az életed árán is.
És nem győzheted le, nem pusztíthatod el. Létezésének oka és célja van. Csak kiegyezni lehet vele. Tanítgatni. Szeretni. Az én kicsi egóm.
Ha tetszik neki a MOST, akkor lesz MOST. Ha nem, akkor nem. Tudjuk, hogy nem tudhatjuk, s mégis kiállunk valami mellett, ami ...

Mindegy. Figyelj!

A bejegyzés trackback címe:

https://bekasto.blog.hu/api/trackback/id/tr115839149

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.