BEMUTATKOZÁS

Ha sétálsz egy tó közelében, sokféle hangot hallhatsz. A víz csobogását, a szél zúgását. Sokszor a békák kuruttyolását is. Dönthetsz, hogyan tovább. Észre sem veszed és továbbmész. Megállsz egy pillanatra, mert idegesít a vartyogás. Szidod a békát, mert zavar. Vagy állsz egy kicsit és hallgatod. Belefeledkezel. Akárhogy döntesz, a békának mindegy. Ő marad és brekeg. Yorick vagyok, és ez az én tavam.

Együtt brekegünk

  • jorick1977: @sünibaba: Én valójában nem erre gondoltam... :) De abban is van igazság, amit írtál. Hiszek abban... (2015.01.30. 07:03) Megcsalás 4.
  • sünibaba: Sokat gondolkodom a megcsalásról szóló írásaidon. Töprengek, hogy vagyok én most ezzel. Teljes mér... (2015.01.28. 19:33) Megcsalás 4.
  • sünibaba: @jorick1977: Válaszoltál, nagyon is, köszönöm. Én is egyre többször meglátom azt a sérült kicsit ... (2014.10.16. 18:56) Realitás vagy valóság?
  • jorick1977: @sünibaba: Magát az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a bűvész nagylelkűen megmutatja, hogya... (2014.10.07. 09:37) Realitás vagy valóság?
  • sünibaba: @jorick1977: Esetleg igen, ha ez nem túl tolakodó kérés. Könnyebb megértenem, ha van konkrétabb pé... (2014.10.05. 07:32) Realitás vagy valóság?
  • Utolsó 20

Magány vs egyedüllét III.

2014.04.08. 06:41 | jorick1977 | 1 komment

Szeretném, ha leszámolnál egy illúzióval. Az ember alapvetően, bár társas lény, de végtelenül magányos. Nem szeretjük a magány érzését, a kívülállást, a különbözést. Ezért azt hitetjük el magunkkal, hogy képesek vagyunk nem magányosak lenni. 

Miért állítok ilyen nyilvánvaló hülyeséget, amikor szinte mindenki mellett ott vannak a barátok, család, szerelmek stb.?

Hát nézzük... Az alapok: Minden tapasztalatod, amivel rendelkezel az érzékszerveiden keresztül jut el az agyadba. Tehát, amit te valóságnak tartasz az nem más, mint az idegrendszered által közvetített ingerület halmaz, amit az agyad rendszerez, majd értelmezni próbál. Mivel nincs két tökéletesen egyforma DNS-sel rendelkező ember, ez azt is jelenti, hogy nincs két fizikai adottságait tekintve azonos ember. Amikor 10 ember részt vesz egy pillanatban, azt 10 különböző perspektívából teszi, 10 pár különböző érzékenységű szemmel és füllel, 10 különböző előtörténettel. Ha később ki tudnánk vetíteni ennek a 10 embernek az emlékképeit és a hozzájuk tartozó érzelmeket, gondolatokat, asszociációkat, akkor jó eséllyel 10 különböző filmet látnánk ugyanarról a pillanatról. Már csak egy kérdés van!

Hol van a valóság? Hol van a közös valóság? 

Én azt mondom: "Édes kis hernyó!" Te azt mondod: (honnan tudnám te mit mondanál? :)

"Szeretném veled megosztani az érzéseimet." De átversz! Nem az érzéseidet osztod meg. Szavakat fogsz mondani, melyeknek bár van objektív jelentésük, mégis terheltek lesznek a hozzájuk tapadó érzésektől, gondolatoktól. 

"Megoszthatod velem a fájdalmadat." Aha. Rohadtul fáj a fogam, viselnéd addig helyettem, míg eljutok a dokihoz? Meghalt, akit szerettem. Soha többé nem lesz az életem része. Elvennéd tőlem ezt az űrt? 

Nem megy. Az egó üldözi azt az illúziót, hogy ő maga nem töredék. Hogy része valami nagyobb egységnek. Látszat megoldásokhoz ragaszkodik, mert elhiszi az illúziókat. S amíg így van nincs esélye megoldást találni. Amikor háttérbe szorul az egó, amikor olyasmivel találkozol, ami felhasítja az illúziók fátylát, azokon a pontokon van esélyed, kicsit kitekinteni magadból. Aztán rájönni arra, hogy...

Csak azért tudsz "kitekinteni" önmagadból, mert mindaz, aminek tartod magad, nem azonos veled. Pusztán egy részed. S mindaz, amire a rész vágyakozik egész életedben: Az egység érzése. A tartozom valahová érzése. Az valójában mindig is veled volt. Rendelkezésedre állt. Csak éppen Te nem tudtad, hogy ki is vagy valójában.

Miért csodálatos dolog a magány?

Mert szenvedéssel tölt el. Minél kérlelhetetlenebbül kínoz, annál inkább hajszol a feloldásra. Annál nagyobb esélyed van, hogy az őrült keresés közben olyan megoldást találj, ami eszedbe se jutott volna. Mert szétszakadhat egy kicsit a fátyol.

De ez egy másik történet.

Sok sikert, és ne felejtsd el: Én tudom, hogy tévedhetek. Te is?

Figyelj!

(Köszönöm az inspirációt HoldViolának :)

Kiegészítés

A bejegyzés trackback címe:

https://bekasto.blog.hu/api/trackback/id/tr545984004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HoldViola · http://fiamma.blog.hu/ 2014.04.09. 08:42:19

Legalább van értelme a vergődésemnek;)