BEMUTATKOZÁS

Ha sétálsz egy tó közelében, sokféle hangot hallhatsz. A víz csobogását, a szél zúgását. Sokszor a békák kuruttyolását is. Dönthetsz, hogyan tovább. Észre sem veszed és továbbmész. Megállsz egy pillanatra, mert idegesít a vartyogás. Szidod a békát, mert zavar. Vagy állsz egy kicsit és hallgatod. Belefeledkezel. Akárhogy döntesz, a békának mindegy. Ő marad és brekeg. Yorick vagyok, és ez az én tavam.

Együtt brekegünk

  • jorick1977: @sünibaba: Én valójában nem erre gondoltam... :) De abban is van igazság, amit írtál. Hiszek abban... (2015.01.30. 07:03) Megcsalás 4.
  • sünibaba: Sokat gondolkodom a megcsalásról szóló írásaidon. Töprengek, hogy vagyok én most ezzel. Teljes mér... (2015.01.28. 19:33) Megcsalás 4.
  • sünibaba: @jorick1977: Válaszoltál, nagyon is, köszönöm. Én is egyre többször meglátom azt a sérült kicsit ... (2014.10.16. 18:56) Realitás vagy valóság?
  • jorick1977: @sünibaba: Magát az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a bűvész nagylelkűen megmutatja, hogya... (2014.10.07. 09:37) Realitás vagy valóság?
  • sünibaba: @jorick1977: Esetleg igen, ha ez nem túl tolakodó kérés. Könnyebb megértenem, ha van konkrétabb pé... (2014.10.05. 07:32) Realitás vagy valóság?
  • Utolsó 20

Útkeresés I.

2014.11.02. 18:31 | jorick1977 | komment

Hát az én gondom az lenne hogy nem találom az utam,a helyem a világban,nincs életszemléletem,meg semmi.
Szeretném megtalálni a saját utam,de sehogy sem megy.
Már rengeteg utat megjártam,rengeteg világnézetet,ilyen olyan vallást, meg már szinte mindent.
Próbálkoztam azzal hogy hagytam az egészet hogy az utam rám találjon de egyszerűen semmi,nem tudom mi értelme az életnek,ki akarok lenni,mi a célom,mi a valoság.

Nagyon jó, hogy sok mindent kipróbáltál már, és aztán mindezt oda is hagytad, mert valószínűleg érezted, hogy ezek nem a te ösvényeid. Sokan már itt feladják, s betagozódnak valamibe, ami bár nem teljesen kielégítő, de még mindig jobb mint a semmi.
Te bátor vagy és elszánt. Ott hagyod azt, ami számodra nem megfelelő. Erre mindenképpen légy büszke, s meríts erőt belőle. Mersz elveszni.
Elveszni azonban rohadt egy dolog. Kétségbeejtő és félelmetes, de biztos vagyok benne, hogy ezzel teljes mértékben tisztában vagy. :) Úgyhogy nem terhellek tovább a nyilvánvaló kimondásával.

Nézzük azt, ami talán kevésbé nyilvánvaló.

Realitás vagy valóság?

2014.08.27. 11:27 | jorick1977 | komment

A kettő nem ugyanaz?

Nos, szerintem nem. A valóság valami, ami rajtunk kívül létezik, tőlünk tökéletesen függetlenül. Realitás pedig az, ahogyan én vagyok képes kezelni a valóságot.

A "gondom" az, hogy mostanában elértem egy határvonalra. A határra valóság és a realitásom között. A kettő nem fedi egymást!

Nem tűntem el :)

2014.06.04. 11:10 | jorick1977 | komment

Van ott valaki?

... csak most máshol, kicsit másképp...

Szilánkok

2014.05.07. 05:15 | jorick1977 | komment

Minden törekvés csak gondolati koncepció.

Az akarat az elfogadás hiányából fakad.

Az elfogadás hiánya az egó azon törekvése, hogy a maga képére formálja a világot.

Az egó a valósággal való kapcsolattartást szolgáló rendszer hibás működése.

A szolga, aki uralkodik.

Szürreálissss

2014.05.04. 05:21 | jorick1977 | komment

Álmomban valami történt. Azt álmodtam, hogy álmodok. Egy pillanatra megfeszült a belsőm, eltűntek a gondolatok. A személyiségem széthullt, miközben még félni sem tudtam, mert nem volt gondolatom rá. Meghaltam. De valahogy mégse. Egy pillanatra tiszta tudattá váltam. Nem tudom az érzést megfogalmazni.

tudat.jpg

Felébredtem álmomban, de olyan intenzív volt az élmény, hogy tovább lökött, és teljesen felébredtem. Feküdtem a sötétben, a szívem veszettül kalapált, de pár pillanatig csak magam voltam. Nem volt hang a fejben. Nulla gondolat.

Szürreális volt. 

Egy kicsit nem tudtam

figyelni :)

Egy kicsit el vagyok veszve...

2014.04.22. 07:49 | jorick1977 | komment

Egy kicsit el vagyok veszve...

Mesélj, mi a baj?

Nincsenek támpontok. Nem tudom, haladok-e? Ha haladok is, nem tudom jó irányba-e? Nem tudom vannak-e irányok? S nem tudom kell-e haladnom?

Ó! Már azt hittem, komoly problémád van. :)

Magány vs egyedüllét kiégészítés

2014.04.14. 05:05 | jorick1977 | komment

Hogyan került ide az egyedüllét?

Amikor a magány állapotát felfogod és elfogadod egy kis átalakuláson megy keresztül. A magány elveszíti negatív jelentéstartalmát, ijesztő ridegségét, s megszületik belőle az egyedüllét.

Egyedül vagyok. Ez már inkább egy állapot. 

Magány vs egyedüllét III.

2014.04.08. 06:41 | jorick1977 | komment

Szeretném, ha leszámolnál egy illúzióval. Az ember alapvetően, bár társas lény, de végtelenül magányos. Nem szeretjük a magány érzését, a kívülállást, a különbözést. Ezért azt hitetjük el magunkkal, hogy képesek vagyunk nem magányosak lenni. 

Miért állítok ilyen nyilvánvaló hülyeséget, amikor szinte mindenki mellett ott vannak a barátok, család, szerelmek stb.?

Magány vs egyedüllét II.

2014.04.04. 06:11 | jorick1977 | komment

Az a mélyen gyökeredző hit, hogy teljességünkhöz, boldogságunkhoz egy másik emberre is szükségünk van néhány félreértésen alapul.

Sokszor használjuk a szeretet szót különböző kapcsolatainkban. Szeretjük a gyerekeinket, barátainkat, szüleinket, szerelmeinket, férjeinket, feleségeinket. (Többnyire :) Azonban az egó szeretetfelfogása csak torzképe annak, amit az valójában jelent.

Elhalványulás

2014.04.02. 06:43 | jorick1977 | komment

Kezdek elhalványodni. Mint a régi filmes trükkben. Egyre átlátszóbb vagyok, egyre karaktertelenebb (olyan ritkán használjuk ezt a szót :) ) Sokan meg is jegyzik: "Mostanában olyan csöndes vagy." "Tudod, mielőtt megkattantál..."

Mindezt aggódó hangsúlyokkal. ;)

süti beállítások módosítása