“Bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek!”
- Miért, Te tudod?
- Nem. Így most nem is nagyon cselekszem.
- Felelőtlen vagy.
- Miért?
- Családod van, akiről gondoskodnod kell. Meg kell védened őket, biztosítani a megélhetésüket.
- Én szeretem őket. Azt hiszem.
- Csak hiszed? Hát milyen ember vagy Te?
- Ez az. Nem tudom. Rájöttem, hogy igazából semmit sem tudok.
- De Te nem szereted a gyerekeidet?
- Mit jelent szeretni valakit?
- Hogy mindent megteszel értük. Erőn felül gondoskodsz róluk. Ha kell feláldozod magad értük.
- Most már tudom, hogy Te mit gondolsz a szeretetről. Lehet szeretetből rosszat tenni? Lehet szeretettel ártani? Lehet a szeretetből harag vagy gyűlölet?
- ???
- Szerintem nem. Ami ilyen jellemzőkkel bír, az nem lehet szeretet.
- Akkor mi?
- Nem tudom. Azt tudom, hogy ez nem az, de azt nem hogy akkor mi. Amíg nem tudom, hogy mi a szeretet, mert nem tapasztaltam még, hogyan tudok aszerint cselekedni. Addig lehet, hogy csak ártok. A szeretetnek vannak elvárásai, feltételei?
- Nincsenek.
- De ha a gyerekeim nem az elvárásaim szerint cselekszenek könnyen dühbe jövök. Mindennél jobban szeretem őket, de akkor dühöt érzek. Ez szeretet?
- …
- Félek, hogy amit eddig szeretetnek hittem, mint sok más dolog, pusztán csak fikció, az elme kitalációja. Lehet, hogy az önzésem s félelmeim vezérelnek, mikor a gyermekemnek jót akarok. Ha tudatlanul cselekszem, komoly károkat okozok.
- Akkor mi a megoldás? Nézzük a köldökünk?
- Gúnyolódsz?
- Kicsit.
- Félsz?
- Mitől?
- Hogy esetleg nincs igazad. Belegondoltál már abba, mi van, ha a többség téved? S a többség nem tud helyesen cselekedni még jó szándékból sem? Mert nem tudatos.
- Most már hülyeségeket beszélsz. A kultúrád, neveltetésed több ezer év tapasztalatait összegzi. Azt hiszed, hogy Te megoldod a problémákat, miközben mindenki más téved?
- Már nem tudom, ki kérdezte egyszer: Ha csak egyvalaki látja az igazságot, akkor az már nem igazság? Ha csak egyvalaki szenvedi el igazságtalanságot, akkor az már nem baj? Nem lesz igazságtalanság?
- De Te mondogatod úton-útfélen, hogy: Az én igazságom, nem a te igazságod!
- Ez igaz. De ez csak az ego igazságaira igaz. Az ego mindig töredékes, csak igyekszik egésznek látszani. Így az általa kreált és kivetített igazság és megállapítás is csak magára az egora érvényes. De az IGAZSÁG, ami csak tapasztalati úton érhető el, az egy és oszthatatlan. Az az IGAZSÁG csak a tudat számára elérhető.
- Akkor mi az IGAZSÁG?
- Nem tudom. De Te se.
Együtt brekegünk