BEMUTATKOZÁS

Ha sétálsz egy tó közelében, sokféle hangot hallhatsz. A víz csobogását, a szél zúgását. Sokszor a békák kuruttyolását is. Dönthetsz, hogyan tovább. Észre sem veszed és továbbmész. Megállsz egy pillanatra, mert idegesít a vartyogás. Szidod a békát, mert zavar. Vagy állsz egy kicsit és hallgatod. Belefeledkezel. Akárhogy döntesz, a békának mindegy. Ő marad és brekeg. Yorick vagyok, és ez az én tavam.

Együtt brekegünk

  • jorick1977: @sünibaba: Én valójában nem erre gondoltam... :) De abban is van igazság, amit írtál. Hiszek abban... (2015.01.30. 07:03) Megcsalás 4.
  • sünibaba: Sokat gondolkodom a megcsalásról szóló írásaidon. Töprengek, hogy vagyok én most ezzel. Teljes mér... (2015.01.28. 19:33) Megcsalás 4.
  • sünibaba: @jorick1977: Válaszoltál, nagyon is, köszönöm. Én is egyre többször meglátom azt a sérült kicsit ... (2014.10.16. 18:56) Realitás vagy valóság?
  • jorick1977: @sünibaba: Magát az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a bűvész nagylelkűen megmutatja, hogya... (2014.10.07. 09:37) Realitás vagy valóság?
  • sünibaba: @jorick1977: Esetleg igen, ha ez nem túl tolakodó kérés. Könnyebb megértenem, ha van konkrétabb pé... (2014.10.05. 07:32) Realitás vagy valóság?
  • Utolsó 20

Magány vs egyedüllét kiégészítés

2014.04.14. 05:05 | jorick1977 | komment

Hogyan került ide az egyedüllét?

Amikor a magány állapotát felfogod és elfogadod egy kis átalakuláson megy keresztül. A magány elveszíti negatív jelentéstartalmát, ijesztő ridegségét, s megszületik belőle az egyedüllét.

Egyedül vagyok. Ez már inkább egy állapot. 

(Látod így játszik az elme a szavakkal. Ennyire változékonyak a jelentések, a hozzájuk tapadó hangulatok. S ezek a tünékeny, illanó dolgok micsoda vaskos ítéletek, következtetések alapját képesek szolgálni. Így áll össze mindaz, amit valóságnak nevezel. Amiben keresed a biztonságot, a stabilitást. Lassan nem kérdés, hogy miért vagy sokszor boldogtalan, de legalábbis rosszkedvű. :)

Ha tudom, hogy egyedül vagyok, akkor ráérek szemlélődni. A világ az én gondolataim kivetülésévé válik. Az események természetesen nem. Egy földrengés az földrengés, egy baleset meg baleset. Ezek rajtam kívülálló dolgok. Van párom, nincs párom, ez is rideg tény. De az, hogy mindezt hogyan élem meg, mit gondolok róla, az bizony kizárólag rajtam múlik. 

Ítélkezek. Ítélkezünk, mert nincs lehetőségünk a megismerésre. Pontosabban az egónak nincsen, s mi öntudatlanul azonosulunk vele. Kategorizálunk, tipizálunk, sematizálunk. A végén teljesen elveszünk ezekben a tökéletesen fiktív dolgokban. Elveszünk a saját és mások álmaiban.

Az egyedüllét lehetőség. Lehetőség az ébredezésre. Az egyedüllét vigyáz ebben a törékeny állapotban, hogy ne zuhanj vissza. Mások ne rángassanak be a vízióikba az ÉLETről.

Figyelj! (És ne hidd el az én vízióimat!)

A bejegyzés trackback címe:

https://bekasto.blog.hu/api/trackback/id/tr266027966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása