Minden törekvés csak gondolati koncepció.

Az akarat az elfogadás hiányából fakad.

Az elfogadás hiánya az egó azon törekvése, hogy a maga képére formálja a világot.

Az egó a valósággal való kapcsolattartást szolgáló rendszer hibás működése.

A szolga, aki uralkodik.

Uralkodásának alapja a tudat mély álma.

A tudat az élet megnyilvánulása a formán keresztül.

Az álmodó, akit lenyűgöztek a gondolatok által keltett képek.

Minden, amit a világról tudni vélsz az illúzió része.

Ha törekszel az ébredésre az is egy illúzió.

Az út keresése illúzió.

Bármit teszel az ébredésért, az akaratból táplálkozik.

Az ébredés csak történik.

Attól, hogy elengeded az illúziókat, elfogadod, ami van, nem válsz éberré.

Csak fogékony leszel az ébredésre, hogy megtörténhessen.

Nem lehet sürgetni, nem lehet késleltetni.

A tudat ébredésével az, aminek hiszed magad megsemmisül.

Az illúzió szertefoszlik.

Nem lehet valamivé válni.

Már vagy valami.

Ezt nem lehet gondolattá absztrahálni, mert csak illúzió lesz belőle.

A gondolat az akarat gyermeke.

A türelmetlenség, amit érzel...

A szorongás a hiábavalóság miatt...

Az elérhetetlenség kilátástalansága...

Álmok.

Csak a béke.

Csak a csönd.